{"version":"1.0","provider_name":"L\u00e9lekbalzsam - gy\u00f3gymes\u00e9k","provider_url":"https:\/\/gyogymese.cafeblog.hu","author_name":"L\u00e9lekbalzsam - gy\u00f3gymes\u00e9k","author_url":"https:\/\/gyogymese.cafeblog.hu\/author\/lelekbalzsam_-_gyogymesek\/","title":"Katica, a v\u00e1ndor","html":"

Katica, a v\u00e1ndor<\/strong><\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Egyszer volt, hol nem volt, valahol a k\u00e9k \u00e9g alatt \u00e9lt egy csal\u00e1d. Ennek a csal\u00e1dnak volt egy kisl\u00e1nya, aki szeretett itt \u00e9lni. Tudta, hogy szeretik \u0151t. Egyszer m\u00e9gis \u00fagy \u00e9rezte, h\u00edvja \u0151t az \u00e9let. Oda is \u00e1llt \u00e9desapja el\u00e9, \u00e9s mondta neki b\u00e1tor sz\u00f3val (mindig is ny\u00edlt, \u0151szinte kisl\u00e1ny volt), hogy \u0151 bizony elmegy szerencs\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lni. Szeretne mag\u00e1nak val\u00f3 foglalkoz\u00e1st tal\u00e1lni, meg szeretne v\u00e1ndorolni is, mert \u00fagy hiszi, igazi nagy v\u00e1ndor v\u00e1lhatna bel\u0151le.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Pr\u00f3b\u00e1lta marasztalni az \u00e9desanyja, meg az apja is, de mivel nemcsak \u0151szinte volt, hanem makacs is, tartotta mag\u00e1t elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz. V\u00e9g\u00fcl \u00fatj\u00e1ra bocs\u00e1tott\u00e1k. \u00c9desanyja megt\u00f6lt\u00f6tt neki egy kulacsot a h\u00e1zuk melletti forr\u00e1sv\u00edzb\u0151l. \u00c9desapj\u00e1t\u00f3l kapott egy v\u00e1ndortariszny\u00e1t, \u00e9s benne valamit, amir\u0151l azt mondta, csak akkor vegye ki, ha \u00fagy \u00e9rzi, nagy sz\u00fcks\u00e9ge van a seg\u00edts\u00e9gre. Azt m\u00e9g hozz\u00e1 tette, nagyon vigy\u00e1zzon r\u00e1, el ne hagyja, mert ez a csal\u00e1dt\u00f3l kapott kincse. Ut\u00f3lag sehonnan nem fogja tudni p\u00f3tolni.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0El is indult a kisl\u00e1ny a k\u00f6nny\u0171 erdei \u00faton, ahol \u00e9des gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k n\u0151ttek a patak partj\u00e1n, \u00edgy mindig volt mit ennie-innia. A f\u0171 simogatta a l\u00e1b\u00e1t, a sz\u00e9l h\u0171s\u00edtette napt\u00f3l melengetett arc\u00e1t, igazgatta szem\u00e9be l\u00f3g\u00f3 haj\u00e1t. J\u00f3kedv\u0171 volt az \u00fatja, sokat \u00e9nekelgetett mag\u00e1ban, nevetg\u00e9lt a patakban ugr\u00e1l\u00f3 halakon. Felette repkedett egy k\u00e9k mad\u00e1r \u00e9s trill\u00e1z\u00f3 hangj\u00e1val felelt a l\u00e1ny dudor\u00e1sz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0 Egyszer azt\u00e1n addig furdalta a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g az oldal\u00e1t, hogy csak belen\u00e9zett a tariszny\u00e1ba, mit csomagolt el neki az apja, amit neki nem szabad megn\u00e9znie, csak vesz\u00e9ly eset\u00e9n. H\u00e1t milyen kincs, vagy seg\u00edts\u00e9g lehet az, amit \u0151 nem l\u00e1that? Hogyan tud rajta seg\u00edteni b\u00e1rmi is, ha nem ismeri, azt se tudja, hogyan kell majd haszn\u00e1lni? Sz\u00e9pen kibontotta h\u00e1t a gondosan bek\u00f6t\u00f6tt batyut, \u00e9s beleny\u00falt. Abban bizony - ak\u00e1r hiszitek, ak\u00e1r nem - nem volt m\u00e1s, csak egy sz\u00fcrke k\u0151. \u00c9lettelen, \u00e9rt\u00e9ktelen, form\u00e1tlan kis kavics. Nagyon csal\u00f3dott lett Katica (\u00edgy h\u00edvt\u00e1k a kisl\u00e1nyt). Azt gondolta, hogy sz\u00fclei, akiket \u0151 nagyon szeretett, valami \u00e9rt\u00e9kes dologgal bocs\u00e1tj\u00e1k \u00fatj\u00e1ra, amikor elv\u00e1lik t\u0151l\u00fck, \u00e9s azt sem tudhatj\u00e1k, hogy l\u00e1tj\u00e1k-e egym\u00e1st \u00fajra. \u00dagy \u00e9rezte, becsapt\u00e1k.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Elszomorodott. Le\u00fclt egy kid\u0151lt f\u00e1ra, \u00e9s b\u00faslakodni kezdett. Lesz\u00e1llt mell\u00e9 a k\u00e9k mad\u00e1r \u00e9s k\u00edv\u00e1ncsian n\u00e9zte \u0151t. Tal\u00e1n valami \u00e9lelmet v\u00e1rt volna. Az el\u00e1rvult l\u00e1ny \u00fagy \u00e9rezte, hogy a mad\u00e1r kineveti, mennyire egyed\u00fcl van. A kisl\u00e1ny m\u00e9regbe gurult, \u00e9s hangos rik\u00e1csol\u00e1ssal elkergette a madarat. Az ijedt szemekkel n\u00e9zett r\u00e1 \u00e9s elr\u00f6ppent.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Ekkor d\u00f6r\u00f6gni kezdett az \u00e9g, \u00e9s zuhogni az es\u0151. Esz\u00e9be jutott Katic\u00e1nak, hogy eg\u00e9sz eddig milyen sz\u00e9p id\u0151 volt. Sz\u00e1m\u00edthatott volna r\u00e1, hogy \u00fatja sor\u00e1n \u00e1zni \u00e9s f\u00e1zni is fog. Tan\u00e1cstalan volt, mihez is kezdjen? S\u00f6t\u00e9t is volt m\u00e1r. Miel\u0151tt a felh\u0151k m\u00f6g\u00f6tt lenyugv\u00f3 Nap utols\u00f3 sz\u00fcrke sugarai is elt\u0171ntek volna, a k\u00f6zelben ablakb\u00f3l kisz\u0171r\u0151d\u0151 f\u00e9nyt pillantott meg. Sietve odament \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel l\u00e1tta, hogy sz\u00e9ps\u00e9ges sz\u00e9p fogad\u00f3t tal\u00e1lt. Bekopogott. Egy kedves asszony nyitott ajt\u00f3t, meleg hangon, kedvesen fogadta:<\/p>\r\n

- Te szeg\u00e9ny kisl\u00e1ny, mit csatangolsz egyed\u00fcl az erdei \u00faton, h\u00e1t hol vannak a sz\u00fcleid?<\/p>\r\n

Katica elmondta, hogy \u0151 egy igazi v\u00e1ndor. Egyed\u00fcl j\u00e1rja az utat \u00e9s most meg\u00e1zott, sz\u00e1ll\u00e1sra \u00e9s egy kis \u00e9lelemre lenne sz\u00fcks\u00e9ge. Fizetni nem tud, de ledolgozza az \u00e1r\u00e1t, am\u00fagy is szerencs\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lni indult el. Ki tudja? Tal\u00e1n a fogad\u00f3s szakma lesz az \u0151 mesters\u00e9ge.<\/p>\r\n

- J\u00f3l van l\u00e1nyom, nem b\u00e1nom \u2013 mondta a fogad\u00f3s \u2013 de mutasd csak a zs\u00e1kodat, \u00fagy l\u00e1tom, hogy rejtegetsz valamit benne!<\/p>\r\n

Katica beny\u00falt \u00e1zott kis moty\u00f3j\u00e1ba, \u00e9s el\u0151h\u00fazta bel\u0151le a kavicsot. L\u00e1ssatok csod\u00e1t, a k\u0151 z\u00f6lden csillogott! Sz\u00e9pen csiszolt smaragd ragyogott a kez\u00e9ben, sz\u00edv alak\u00fa. A fogad\u00f3snak felcsillant a szeme \u00e9s ny\u00e1jasan mondta:<\/p>\r\n

- Jaj sz\u00e9ps\u00e9gem, dehogy fogsz te itt dolgozni. Te leszel az \u00e9n szemem f\u00e9nye, itt tartalak, etetlek, itatlak, megtan\u00edtalak mindenre, \u00e9s ha \u00e9n meghalok, tied lesz a fogad\u00f3. Csak most add nekem ezt a k\u00f6vet! J\u00f3 lesz-e \u00edgy?<\/p>\r\n

- \u00c9n ezt a dr\u00e1gak\u00f6vet oda nem adhatom, ez a csal\u00e1domt\u00f3l kapott egyetlen \u00f6r\u00f6ks\u00e9gem. Ha elv\u00e9sz, soha nem fogom tudni p\u00f3tolni. Szeretn\u00e9k ink\u00e1bb dolgozni, ahogy megbesz\u00e9lt\u00fck, \u00e9s a saj\u00e1t munk\u00e1mb\u00f3l boldogulni, azt\u00e1n majd saj\u00e1t fogad\u00f3t nyitni, ha \u00fagy alakul a sorsom. Addig meg megl\u00e1tja, milyen nagy seg\u00edts\u00e9ge tudok lenni itt a h\u00e1z k\u00f6r\u00fcl. Otthon is sokat dolgoztam, \u00e9s mivel magam is v\u00e1ndor vagyok, j\u00f3l megtal\u00e1lom a sz\u00f3t az utaz\u00f3kkal.<\/p>\r\n

- J\u00f3l van, na, dr\u00e1gas\u00e1gom. Nem kell nekem a te \u00f6r\u00f6ks\u00e9ged, ha nem akarod adni, tartsd meg magadnak. Most akkor menj fel az emeleti szob\u00e1ba, ott lesz a helyed, holnap pedig megkezded a munk\u00e1d!<\/p>\r\n

\u00cdgy is lett. Katica felment a padl\u00e1sra a tet\u0151t\u00e9ri szob\u00e1ba, lefek\u00fcdt az \u00e1gyba, \u00e9s gyorsan elaludt, mert nagyon f\u00e1radt volt \u00e9s annyi minden t\u00f6rt\u00e9nt vele, sz\u00fcks\u00e9ge volt r\u00e1, hogy \u00e1lm\u00e1ban dolgozza fel az agya az esem\u00e9nyeket.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Ki tudja meddig aludt volna (tal\u00e1n \u00f6r\u00f6kk\u00e9), ha fel nem \u00e9bred a kiab\u00e1l\u00e1sra. A s\u00f6t\u00e9t szob\u00e1ban \u00e1llt a feje felett a fogad\u00f3sn\u0151 egy szak\u00e1llas f\u00e9rfival, aki egy nagy k\u00e9st szor\u00edtott a kez\u00e9ben. Az asszony a tariszny\u00e1t forgatta, hogy \u201e\u00dcres, hova lett bel\u0151le a kincs?\u201d A f\u00e9rj\u00e9vel vitatkoztak, hogy \u201e...bizony, hogy ott volt, l\u00e1tta, h\u00e1t nem bolond!\u201d Amikor \u00e9szrevett\u00e9k, hogy fel\u00e9bredt, neki szegezt\u00e9k a k\u00e9st:\u00a0 \u201e\u00e1rulja el, hova rejtette a csal\u00e1di \u00e9kszert, vagy mit!\u201d \u0150 els\u00edrta mag\u00e1t f\u00e9lelm\u00e9ben, \u00e9s a tudatban, hogy \u00edgy becsapta az, akiben megb\u00edzott, \u00e9s akinek seg\u00edteni akart. Zavar\u00e1ban kivette az asszony kez\u00e9b\u0151l a tasakot \u00e9s beleny\u00falt. R\u00f6gt\u00f6n megtal\u00e1lta a keze a s\u00f6t\u00e9tben is a k\u00f6vet. Nem is gondolkozott azon, hogy t\u00e1mad\u00f3i eddig mi\u00e9rt nem vett\u00e9k \u00e9szre, csak el\u0151h\u00fazta, \u00e9s er\u0151s apj\u00e1ra gondolt, mert tudta, most igaz\u00e1n nagy sz\u00fcks\u00e9ge van a seg\u00edts\u00e9gre.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Ahogy kih\u00fazta kez\u00e9t benne a k\u0151vel, vak\u00edt\u00f3an vil\u00e1g\u00edt\u00f3, l\u00e1ngol\u00f3 pallos volt a t\u00f6r\u00e9keny teremt\u00e9s kez\u00e9ben. A f\u00e9rfi r\u00f6gt\u00f6n sz\u00fart \u00e9s v\u00e1llon tal\u00e1lta Katic\u00e1t, aki sz\u00e9d\u00fclni \u00e9s \u00e9melyegni kezdett a sebes\u00fcl\u00e9st\u0151l. M\u00e9gis olyan k\u00f6nny\u0171nek t\u0171nt a fegyver, szinte mag\u00e1t\u00f3l csapdosott jobbra-balra. Olyan egyszer\u0171 volt lekaszabolni azokat, akik az \u00e9let\u00e9re t\u00f6rtek. Olyan gyorsan szaladt le a l\u00e9pcs\u0151n, hogy nem n\u00e9zett semerre. Csak futott magasra tartott fegyverrel, l\u00e1ngra gy\u00fajtva maga m\u00f6g\u00f6tt mindent. Beszaladt az erd\u0151be \u00e9s egy szikla hasad\u00e9k\u00e1ba h\u00faz\u00f3dott, ott aludt n\u00e9h\u00e1ny napig.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt vele senki, csak a k\u00e9k mad\u00e1r, aki elhagyta, amikor elkergette a vihar el\u0151tt. Most visszaj\u00f6tt, mert az \u00e9gbolt magas\u00e1b\u00f3l messzir\u0151l megl\u00e1tta a t\u00fczet \u00e9s tudta, hogy Katica bajban van. De mire odarep\u00fclt, csak a f\u00fcst\u00f6lg\u0151 romokat l\u00e1tta. K\u00e9ts\u00e9gbeesetten k\u00f6r\u00f6z\u00f6tt k\u00f6rbe-k\u00f6rbe, \u00e9s kereste azt a vid\u00e1m kisl\u00e1nyt, akit utolj\u00e1ra l\u00e1tott. Hi\u00e1ba kereste. Azt a kisl\u00e1nyt bizony sehol nem tal\u00e1lta.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Ami nem l\u00e1tszik a f\u00e9nyes \u00e9gr\u0151l, az sokszor a nyirkos s\u00f6t\u00e9tben bukkan fel. A mad\u00e1r nem tal\u00e1lta a vid\u00e1man n\u00f3t\u00e1z\u00f3 Katic\u00e1t, de a barlangj\u00e1ban szuny\u00f3k\u00e1l\u00f3 medve felfigyelt a sebes\u00fclt l\u00e9lekre a fekhelye k\u00f6zel\u00e9ben. Brummogva megsz\u00f3l\u00edtotta:<\/p>\r\n

- Mit keresel itt? Ki mondta, hogy ide j\u00f6hetsz? Ez az \u00e9n helyem, ahol betegen fekszem. Seg\u00edts, ha tudsz, vagy takarodj innen!<\/p>\r\n

- Hogy tudn\u00e9k \u00e9n seg\u00edteni, amikor mindenem sajog? Nem l\u00e1tod, hogy sebes a v\u00e1llam \u00e9s \u00e9gett a ruh\u00e1m? \u00c9s \u00fagy f\u00e1j a sz\u00edvem is, mert olyat tettem, amit nem lett volna szabad: embert \u00f6ltem. Ha ap\u00e1m megtudn\u00e1, kitagadna. Soha t\u00f6bb\u00e9 nem akarok sz\u00fcleim szeme el\u00e9 ker\u00fclni!<\/p>\r\n

- Jaj, de bolondok vagytok ti, emberek! \u00c9n is \u00f6l\u00f6k, ha \u00e9hes vagyok. Halat, \u00e9s kisebb vadakat. De egy m\u00e1sik medv\u00e9t nem b\u00e1ntan\u00e9k hal\u00e1losan. Ti folyton puszt\u00edtj\u00e1tok az erd\u0151t, \u00e9s egym\u00e1st is. Nem csoda, hogy ilyen betegek vagytok. L\u00e1tom, van n\u00e1lad valami, vedd csak el\u0151 a zs\u00e1kodb\u00f3l \u00e9s gy\u00f3gy\u00edtsd meg magad \u00e9s engem is!<\/p>\r\n

Katica beny\u00falt a v\u00e1ndortariszny\u00e1ba \u00e9s el\u0151h\u00fazta a kardot, gondolta meg kell mag\u00e1t v\u00e9denie a hatalmas medv\u00e9t\u0151l is. De bizony nem kard volt a kez\u00e9ben, hanem egy v\u00e9r-sz\u00edn\u0171 fesz\u00fclet. Letette maga el\u00e9 \u00e9s im\u00e1dkozni kezdett, mert azt hitte meg fog halni, \u00e9s most itt a lehet\u0151s\u00e9ge megb\u00e1nni b\u0171neit. A medve v\u00e9gig hallgatta im\u00e1ds\u00e1g\u00e1t, majd megsz\u00f3lalt:<\/p>\r\n

- Dehogy halsz meg, te l\u00e1ny! Lehet, hogy sok rosszat tett\u00e9l, de megb\u00e1ntad. \u00c9n ismerek egy forr\u00e1st, amelynek a vize minden bajb\u00f3l meggy\u00f3gy\u00edt.<\/p>\r\n

- K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m medve, hogy vigasztalni pr\u00f3b\u00e1lsz, de nem hiszek neked. Ha lenne ilyen hely, m\u00e1r r\u00e9g odament\u00e9l volna, hogy meggy\u00f3gyulj. K\u00e1r volt elj\u00f6nn\u00f6m otthonr\u00f3l, ahol sose volt semmi bajom. A hossz\u00fa \u00faton csak v\u00e1ndorolni tanultam meg, de se szerencs\u00e9m nem volt, se mesters\u00e9get nem tal\u00e1ltam.<\/p>\r\n

- Jaj, l\u00e1nyom, menn\u00e9k \u00e9n, de nem b\u00edr el a l\u00e1bam, \u00e9s gyenge a szemem. Csak a szagok alapj\u00e1n tudok valamelyest t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni. De te fiatal vagy \u00e9s er\u0151s. L\u00e9gy te a v\u00e1ndorbot! Te vezetsz engem, \u00e9n t\u00e9ged, \u00e9s oda\u00e9r\u00fcnk a forr\u00e1shoz.<\/p>\r\n

\"Katica,<\/a>Forr\u00e1s: Pinterest<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Sose l\u00e1tott m\u00e9g az erd\u0151 enn\u00e9l furcs\u00e1bbat. Elindult a biceg\u0151 medve, h\u00f3na alatt a v\u00e9rz\u0151 kar\u00fa kisl\u00e1nnyal, aki t\u00e1mogatta, vezetgette a hatalmas \u00e1llatot. \u0150 meg csak mondta az utat, felfedezte \u00fatk\u00f6zben a l\u00e9pes m\u00e9zet, f\u0171ben lapul\u00f3 szam\u00f3c\u00e1t. F\u00f6l\u00f6tt\u00fck ott k\u00f6r\u00f6z\u00f6tt a k\u00e9k mad\u00e1r. Hol leste az utat a magasb\u00f3l, m\u00e1skor meg a medve v\u00e1ll\u00e1ra sz\u00e1llva l\u00e1gy dallammal vigasztalta a f\u00e1rad\u00f3 le\u00e1nyt. Hossz\u00fa-hossz\u00fa \u00fat ut\u00e1n meg\u00e9rkeztek.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Ott tal\u00e1lta mag\u00e1t Katica a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zn\u00e1l, \u00e9s megl\u00e1tta a forr\u00e1st, ami a h\u00e1zuk mellett bukkant ki a hegy oldal\u00e1b\u00f3l, ahonnan az \u00e9desanyja mindig inni mer\u00edtett nekik. Felismer\u00e9s\u00e9ben potyogni kezdtek a k\u00f6nnyei, mire a medve is, \u00e9s a mad\u00e1r is visszav\u00e1ltozott, \u00e9s ott \u00e1lltak mellette sz\u00fclei.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Elmes\u00e9lt\u00e9k, hogy amikor elment, anyja mindig ut\u00e1na r\u00f6ppent, el\u0151sz\u00f6r csak gondolatban. Apja meg elvadult a mag\u00e1nyban: vad \u00e9s kezelhetetlen lett. Egyik reggel azt\u00e1n azt vett\u00e9k \u00e9szre, hogy nem emberek t\u00f6bb\u00e9, hanem \u00e1llatok. Most m\u00e1r Katica is l\u00e1thatja, hogy hozta \u0151ket \u00fajra \u00f6ssze a sors, \u00e9s \u00edgy tal\u00e1ltak v\u00e9gre vissza. De m\u00e1r \u00e1lljanak be a forr\u00e1sba, mert az minden bajt orvosol, minden b\u0171nt lemos.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Sok \u00e9v telt el az \u00f3ta. Katica megtal\u00e1lta hivat\u00e1s\u00e1t. Gy\u00f3gy\u00edtja az embereket, \u00e1llatokat.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Ha beteg l\u00e9nyr\u0151l hal, elmegy hozz\u00e1, \u00e1t\u00f6leli \u00e9s v\u00e1ndorbotk\u00e9nt elk\u00eds\u00e9ri a forr\u00e1shoz. Tariszny\u00e1j\u00e1ban mindig visz mag\u00e1val egy kavicsot, mert ki tudja, mikor lesz sz\u00fcks\u00e9ge valami \u00e9rt\u00e9kesre, csod\u00e1latosra, amit csak otthonr\u00f3l hozhat az ember.<\/p>\r\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0Itt a v\u00e9ge, fuss el v\u00e9le, aki tudja, elmes\u00e9lje!<\/p>\r\n

Tetszett? Nyomj egy l\u00e1jkot, oszd meg! Szeretn\u00e9l te is saj\u00e1t mes\u00e9t? Itt k\u00e9rd:\u00a0\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

https:\/\/gyogymese.cafeblog.hu\/2014\/08\/12\/hello-vilag\/<\/a><\/strong><\/p>","type":"rich"}